„A képzelet valódi történetében a hallgatás olykor fontosabb minden leírt mondatnál. És itt arra a kép nélküli képzeletre, a képzeletnek arra a végső és kifogyhatatlan forrására, testvéri csöndjére gondolok, amit semmiféle zajjal nem lehet elnémítani.” (Pilinszky János)

Különválasztható a fantázia a képzelettől? Milyen evolúciós szerepe van a képzeletnek és a vágyakozásnak? S a nyelv keletkezése során milyen szerepe volt a képzeletnek? A XX. századi, felgyorsult gazdagon bemutatott, dokumentált világban, és a tudomány univerzumában hol szerepel a képzelet és mit gondol Pilinszky szavairól Csányi Vilmos Széchenyi-díjas, Prima-és Hazám-díjas biológus, biokémikus, etológus, író?

Csányi Vilmos utolsó kötetét írja. Ennek a megjelenés előtt álló kötetnek a fókuszában is a képzelet áll. Épp az a teremtő képzelet, amivel Pilinszky János is foglalkozik életművében, és ami Géczi János költő verseiben, Szirtes Edina Mókus zenei nyelvében, improvizációjában is rendre szerepel.

A XX. század kiemelkedő írói és költői kerülnek a XX irodalmi sorozat fókuszába, akiknek idén kerek évfordulója van. A teremtő képzelet esten a központi rendező elv maga a fogalom, ehhez kötődik a három kortárs vendég és a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő, Pilinszky János (1921-1981), a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja, akinek 1978-ban, 45 éve jelent meg az utolsó kötete, a Válogatott művei. Pilinszky János befalazott képzeletről ír versében, és már az 1970-es években a teremtő képzelet és a költői képzelet sorsáról elmélkedik. Vallja, „az, amit mi ’teremtő képzeletnek’ nevezünk, nem egyéb, mint a képzelet odaadása: passzív teremtés.”

December 20-án, a szezonzáró estünkön a XX sorozat vendége három kortárs alkotó, akik egyaránt kapcsolódnak a teremtő képzelethez és az ünnepi vágyakozáshoz.

Milyen világot kovácsol a képzeletünk és ez miképp áll kapcsolatban a való világgal? Milyen tudományos, szakrális és emberi kiterjedése van a képzeletünknek, van-e morálja és ünnephez kapcsolódóan miként szerepel élettörténetünkben a gyermeki képzeletünk? Miképp válik a lélekből karakter? Vajon minden kóbor lovagnak kell, hogy legyen szemrevaló szívehölgye, akit isten háta mögött a képzelet teremt - Ahogyan önmagát is? És egyáltalán: miképp jelenik meg álom, hit, tudás és képzelet versben, regényben és zenében?

A december 20-i adventi zenés estén egy-egy gondolat által kapcsolódik össze a tudós, a költő és a zenész, míg közös trialógusuk – ami most először lép Budapesten színpadra közösen, zenei improvizációval – az ünnepvárás gondolatvilágába, szakralitásába is elmerül.

Házigazda, szerkesztő: Juhász Anna irodalmár